Kálmán

Nyugdíjas vagyok, feleségem még aktív dolgozó, sőt ő tartja el a fiunkat is családjával együtt.

Én ellátom mindazokat a feladatokat, és megteremtem azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy feleségemnek a vállalkozással kapcsolatos szakmai teendőkön kívül mással ne kelljen foglalkoznia.

A fiunk is megteszi azt, ami ebben a felállásban a feladata, ilyen értelemben ez a cég egy családi vállalkozásnak tekinthető.

Feleségem viszont elégedetlen azzal, amit a fiunk tesz, hálátlannak tartja őt, és úgy éli meg, hogy bár ő mindent odaad, és nem csak köszönetet, de még egy jó szót sem kap a fiától ezért cserébe. Sőt, minden találkozás nagy fájdalommal végződik részéről, mert fiunk egy-egy mondatát is „tőrszúrásként” vagy „sárba tiprásként” éli meg. Nehezményezi azt is, hogy unokáját nem láthatja elégszer, mert a fiunk a családban érzékelhető negatív energiáktól gyermekét védve, csak ritkán engedi hozzánk el.

Mivel feleségem meglehetősen domináns egyéniség, a sajátjával ellentétes véleményt nem fogad el, ilyen esetben megsértődik, ezért sem én sem a 35 éves fiunk nem vagyunk képesek egészséges kommunikációt folytatni vele. Részben a félelem, részben a feleslegesnek tűnő erőlködés miatt nem mondjuk el gondolatainkat, hanem magunkba fojtjuk azokat.

Az elmúlt évtizedek alatt megtanultam a konfliktusokat kerülni, így egy nagyon csendes, visszahúzódó, magába zárkózó emberré váltam, aki véleményét inkább levélben írja le, semmint, hogy veszekedés kerekedjen belőle.

Viszont azt is be kellett látnom, ha szeretném sorsomat kezembe venni, és megtudni életem történéseinek, tulajdonságaimnak valós okait, hét évtized ide-oda, koromat félretéve el kell indulnom az önmegismerés útján.

Több mint tizenkét évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni spirituális önismerettel, így jutottam Enikőhöz is el. Két hónapja találtam honlapjára, majd elolvastam A teremtő önismeret című könyvet, és az abban leírtakkal teljes mértékben egyetértettem, koncepciójában nagyfokú az egyezés a már eddig tanultakkal.

Az egyszemélyes találkozó alkalmával megismertem A Teremtő Önismeret módszert, amikor megtapasztaltam, úgy döntöttem, hogy eljárok abba az önismereti csoportba, amit Enikő a férfiaknak tart.

Az első csoportos foglalkozáson, amikor mélytudat szinten dolgoztam önmagamban, azokat a blokkokat oldottam, amik elzártak saját szerethetőségem hitétől, önbizalmamtól, amik miatt féltem véleményemet elmondani, magamért kiállni.

Majd jött fizikai síkon a megmérettetés, ott volt az élethelyzet, vajon hogyan és mi fog történni a blokkok kioldása után?

Félelmeimet áttörve több évtizedes hallgatás után végre én mertem kezdeményezni egy hármas beszélgetést fiammal és feleségemmel. Az első még nem járt látványos változással, viszont a második beszélgetéskor a hitem teremtő ereje oly módon tudott hatni feleségemre, amiből meg tudta hallani, meg tudta érezni tiszta szándékaimat, hogy nem bántani akarom, csak a saját személyiségemet, véleményemet szeretném kifejezésre juttatni.

Ennek felismerése olyan mély érzelmeket engedett a felszínre benne, hogy két és fél napig enni sem volt hajlandó. Az átélt katarzis után elmondta, hogy eltűnt a fájdalma, haragja és képes volt teljesen elengedni az egész problémát, felülemelkedni régi megszokott sértődéseinek játszmáiból.

Itt jegyzem meg, hogy a spirituális önismerettel párhuzamosan járok Szabó Ilona tréningjeire (SZI Akadémia) is.

Kitartó önmegismerési munkám eredménye azért is feltűnő, mert három évtizednyi hallgatás van mögöttem, ami nem kis félelem energia áttörését jelentette számomra!

Köszönöm Enikő.